2015. április 10., péntek

3. rész

Üdv újra itt, is Gyilkosaim!
Meghoztam az új részt, mely reményeim szerint elnyeri a tetszéseteket. Még nagyjából három rész, mire az események felpörögnek és megjelenik a másik két főszereplő - a második kiléte titok - és nagyon remélem, hogy velemtartotok addig. Jó olvasást, legyetek rosszak :)


Miközben anyut és a nagyon bölcs gondolatait vártam elgondolkoztam. Úgy igazán. Fogalmam sem volt mi fog rám várni,  de nem is akartam belegondolni. Felesleges olyanon aggódni, amit nem tudunk befolyásolni. Egy harcos nem tesz ilyet,  hisz valljuk be. Az voltam. Túléltem 19 évet csalódásokkal, gúnyokkal, piszkálásokkal és önbecsülési problémákkal. Ahogy ott ültem a kényelmetlen vas széken, megbilincselt kezeimet combomon pihentetve,  valahogy nem féltem. Magabiztos voltam. Sikerült a feje tetejére állítanom a hierarchikus rendszert:  többé nem én féltem másoktól. Sokkal inkább tőlem féltek,  és ez jó érzéssel töltött el. Hogy miért? Mert végre én voltam a domináns, a felsőbbrendű, én diktáltam.
- A nyomozó felveszi, ahogyan bevallja tetteinek pszihés okait. Ezután házi őrizetbe vesszük és megvárjuk a bíró döntését - nyitott be egy számomra ismeretlen férfi, hogy közölje velem ezt a roppant érdekfeszítő dolgot, amiről már akkor tudtam, mikor ő még csak friss diplomás volt.
Némán bólintottam, majd figyelmemmel végigkísértem a bejövő ember szerencsétlenkedését. Férfi volt, tehát ha kicsit is ismert, akkor volt mitől tartania. Végig lenézett, amíg pakolt, majd amikor elkészült a gép összrakásával leült, bekapcsolta a szerkezetet, és bólintott, hogy kezdhetem.
- Nos, szeretném bevallani, hogy a tetteimnek, pszihés hátterei vannak. A fő ok, amiért azt tettem, amit, a megbántás. Több férfi is volt, aki megbántott, játszott az érzéseimmel, és úgy éreztem, ezt vissza kell adnom nekik. Persze, jöhet a kérdés, hogy miért pont a meggyilkolásukat válaszottam. A válaszom egyszerű. Ez volt az egyetlen, ami felért az én, személyes fájdalmammal. Látni akartam, ahogyan szenvednek, és a poklot is megjárták, miközben kínoztam őket. Természtesen nem az igazi bűnösöket öltem meg. Nekik pont elég lesz tudni, hogy miattuk halt meg 10 ártatlan férfi - zártam le a hangom, majd elégedetten hátradőltem.
A rendőr lekapcsolta a gépet, kivette a kazettát, majd miután sebesen szétszedte a berendezést, távozott. Pár perc múlva anyám jött vissza egy bokabilinccsel. Háziőrizet. Ezzel az erővel ide is bezárhatnának arra az egy-két hétre.
Hagytam, hogy anya feltegye a nyomkövetős bilincset, majd belémkarolt és kivezetett az épületből. Ott egy rendőrtisztre bízott, aki megbilincselte a kezem, majd beültetett a kocsiba, mondván hazavisz. Nem ellenkeztem. A gyomrom majd kilyukadt, álmos voltam, és egy kicsit kellemetlen volt a véres cuccaimban lenni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése